Akadémiai Kiadó

RSS

Nyitólap » Tudomány » Történettudományok » Színházi történetek - szobában, kirakatban

Hírek

  • 20% kedvezmény minden nyomtatott könyvre!

    Tovább
  • Tájékoztató iOS szótáralkalmazásaink frissítéséhez

    Tovább

Koós Anna

Színházi történetek - szobában, kirakatban

„Az a közös világ - a Budapesten kialakult második nyilvánosság -, amelyre mi apellálhattunk volna, sem volt valós tér, csupán illúzió. Pedig Dohány utcai megmozdulásaink és megszólalásaink ezt a közös világot érintették. Ez lett volna a mi szobaszínházunk igazsága, ami nem a jó, hanem az élő színház kritériuma. [...] A mi helyzetünk különösen alakult. Mivel a színház elment, de a közönség itthon maradt, a közönség továbbra is úgy figyelt ránk, mint eddig. Jólesett a törődés, legalábbis nekem, de sajnos távközönség nem létezik. Továbbra is zárványként éltünk. Csak nem a hazai, hanem az emigrációs idegenség visszhangtalanságában. Kiderült, hogy a szobafogságra ťítéltetettŤ színház nagyobb szabadságot élvezett a második nyilvánosságon belül kialakult szűk körű és kis létszámú közönség körében, bármilyen ellentmondásos lett légyen is ez a helyzet, mint a látszólag korlátlan szabadságot biztosító Nyugat nagy nyilvánossága előtt. Párizsban is, Amszterdamban is, legfeljebb ha feltűnést keltő idegenek maradtunk. New Yorkban, a huszonhármas utcai ház és kirakat körül kisebb közönség gyülekezett. A manhattani nézők mégsem alkottak olyan szoros közösséget, mint a budapestiek, az egyszerűség kedvéért hadd mondjam azt, hogy miként a betlehemi gyerekgyilkos amszterdami nézőinek panaszaira, úgy rájuk is az vonatkozik, nem ugyanott nőttünk fel, pedig sokkal kiterjedtebb közegből érkeztek és sokkal többen. [...] Az underground prototípusa a vasfüggöny paradicsominak hitt oldalán született. Nem az ťliberté, égalité, fraternitéŤ szellemében folyt ugyanis az élet ťodaátŤ sem. Ugyanakkor a Bread & Puppet Theater tiltakozhatott a vietnami háború ellen, és nem került egyikőjük sem emiatt börtönbe, nem zárták be a színházukat, nem kobozták el a bábujaikat, nem diszkriminálták őket. Hogy nem voltak olyan népszerűek, mint amilyenek szerettek volna lenni, az már más kérdés. A tömegízlés ugyanolyan fojtogató tud lenni, mint a leplezetlen ťtitkosŤ cenzúra. Az aktuális tiltó kezet sohasem látni. [...] A Dohány utcai vállalkozás is népszerű volt előbb a pesti második nyilvánosság szájhagyományában és a ťHorgászokŤ dosszié besúgóinak körében, azután a New York-i Chelsea negyedben és egy-egy nyugat-európai fesztivál lelkesedésének köszönhetően - 1977 és 1979 között, se előtte, se utána -, de a mi ťnépszerűségünkŤ is megfeneklett - saját magunk falaiba ütköztünk.[...]

Például mi maradt meg a mi ťszínházunkbólŤ a ťkollektívŤ emlékezetben? Egy-egy név, egy-egy szokatlan gesztus, jobban mondva kép - szemhéjra festett szem, függőlegesen félmeztelen férfi, éneklő Pietà-szobor, szobában mosogató nő. Se színpad, se alkotótársak, se szerep, se darab, se szöveg. Valóságos rom. Egy kifeszített lyukas lepedő a szobában. Még csak nem is rom, hanem lehetőség."

További jellemzők »
  • Cikk kód: PTUDM20241
  • ISBN: 9789630587938
  • Oldalszám: 480
  • Formátum: B5
  • Borító típusa: kemény, papír
Bolti ár: 500 Ft Kiadói ár: 400 Ft
Kosárba -20%