RSS

Nyitólap » Tudomány » Állam- és jogtudományok » Szerződésszegés a polgári jogban

Hírek

  • Tájékoztató Android szótáralkalmazásaink kivezetéséről

    Tovább
  • Tájékoztató iOS szótáralkalmazásaink frissítéséhez

    Tovább

Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

A szerződésszegés kérdésköre − aligha vitathatóan − a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota. A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.
A mű gerincét a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésre vonatkozó, közös szabályai adják (Hatodik Könyv Második rész X. Cím). A szerző az itt található intézményeket a kódex szabályozási rendszerét jobbára megtartva, ám nem kommentárszerűen tárgyalja: a könyv mondandója így a megszokott törvényi rendszertől nem szakad el, ám lehetővé válik, hogy egyes − a törvényi szabályozás okán egymástól távol eső, de tartalmilag vagy jelentőségüknél fogva összekapcsolódó − intézményeket, jogi kérdéseket az író együttesen tárgyaljon.
A monográfia első része elméleti alapvetéssel indul, majd az egyes szerződésszegési szabályok − említett módszerrel történő − feldolgozása következik. A könyvnek nincs abban az értelemben vett különös része, hogy az egyes szerződéstípusok megszegésének következményei nem tagolódnak külön-külön fejezetekbe: ezzel szemben a közös szabályok tárgyalásakor a gyakorlati példák minden esetben a Ptk.-beli szerződéstípusokon keresztül kerülnek bemutatásra. A késedelem tárgyalásakor pl. külön hangsúlyt nyernek a pénztartozásra vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok (utóbbi a hibás teljesítés, szavatosság és a kötbér tárgyalása során is gyakran szóba kerül), de a kellékszavatosság szabályai értelemszerűen igénylik vonzzák az adásvételi és vállalkozási, különös sajátosságai folytán a bérleti szerződések „problémás kérdéseinek” szóba hozását is.
A könyvben a szerző közel kétszáz − elsősorban kúriai és ítélőtáblai − bírói döntést dolgozott fel, melyek között szép számmal akadnak folyóiratokban nem publikált, de kereshető, elérhető ítéletek is. A válogatás során a szerző az utóbbi évek felsőbírósági határozatait azzal a szemmel vizsgálta, hogy miként alkalmazhatóak ezek az irányadó döntések − teljes egészükben vagy indokolásukban − az új Polgári Törvénykönyv megváltozott jogi környezetében.
A könyv szerzője ügyvédi gyakorlattal is rendelkező, polgári jogot oktató egyetemi docens, aki elméletet és gyakorlatot igyekezett e színes témakörben összhangba hozni és ötvözni.

*

A mű a Wolters Kluwer Hungary Kft. kiadványa, online kiadása elérhető a MeRSZ online okoskönyvtárban.

További jellemzők »
  • Cikk kód: YOV1665
  • ISBN: 978 963 295 828 6
  • Kiadás éve: 2016
A könyv online kiadása elérhető a MeRSZ-en