"Egy gyűrű mind fölött"

A történelem testéről leolvashatatlan az, ami a történelmen túli. Márpedig az igazság minden történelem nélkül is igazság. Nincs szüksége a történelemre. Az ész igazságait az ész bizonyítja, miközben a történelem a gyerekszoba padlóján játszik, s legföljebb fel-felbámul az elhaladó igazság-felnőttekre.

A középkor nevű túlságosan is hosszúra nyúlt korszak után, amely közvetlenül tagolt be minden egyes embert a történetileg alakult vallás intézmény-épületébe, persze szükségszerű volt, hogy a tisztán emberi felfeszítse a rázárt ajtókat, és kifusson végre a szabadba. Az ember csakugyan nem azonos a kereszténységgel vagy a zsidósággal. Az ember nyilvánvalóan több, mint az intézményként fölé tornyosuló és őt bekebelező vallás, vagy mint akár az egész történelem. Mindkettő emberi kéz alkotása. Ne borulj le előttük! A rabságban tartó épületkolosszusokból tehát valóban ki kellett menekülni, ám a fedél nélkül maradt tisztán emberi ettől fogva hontalan, és - mint Lessing színművéből és máig tartó kultikus hatásából látjuk - végtelenül tartalmatlan is. A felvilágosodással kiszabadult tisztán emberi azóta is ideológiai tömegszállásokon igyekszik meghúzni magát.