A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei

A jegyzet abból a tapasztalatból született, hogy – noha számos kitűnő és hasznos könyvre és publikációra támaszkodhatunk – nincsen olyan összefoglaló írásmű, amely a kulturális antropológia történetét, elméleteit és alapvető módszertanát magyar nyelven teszi közzé. Sokkal gyakoribbak az olyan tematikájú könyvek, amelyek az antropológiai kutatás jellemző területein haladnak végig (mint Hollós Marida [1995] vagy Thomas H. Eriksen [2009] könyve), illetve van olyan (mint Paul Bohannan és Mark Glazer Mérföldkövek a kulturális antropológiában [1997] című kötete), amely neves antropológusok több híres művéből közöl szemelvényeket. Ezek a könyvek nagy segítséget nyújtanak az antropológia megértésében, jelen jegyzet is erősen támaszkodik rájuk, de a nem antropológia szakos hallgatóknak túlontúl szerteágazónak (és talán túlságosan nagy falatnak) bizonyultak. Fontos hangsúlyozni, hogy a jegyzet nem antropológia szakos hallgatók számára készült, hanem olyan bölcsészek és társadalomkutatók részére, akik a kulturális antropológiát abból a célból hallgatják, hogy szemléletmódjukat szélesítsék, az ember „kreatív sokszínűségét” (Leach, 1996: 149) megismerjék.